Só és karamell: a tökéletes ízkombináció

December hónap terméke a sós karamellás mogyorós csiga, amelyet eredeti vajjal készítünk.

Sózni mindent kell?
A só kiemeli az édes, valamint a természetes ízeket. Só nélkül minden étel élettelen lesz és unalmas.
Aki egyszer kóstolta, már tudja, hogy a karamell égetett cukros, diós íze ezerszer intenzívebb lesz a sótól. Ennek az ízpárosnak a legcsodásabb formája a sós karamellöntet.

Mi a karamell? Karamell akkor keletkezik, ha a cukrot 170 °C fokra hevítjük. A cukor elolvad, és lassan karamellizálódik. Minél tovább tart a folyamat, a karamell annál sötétebb színű lesz.
A karamell szó eredete a Larousse Gastronomique szerint a latin Cannamella kifejezésre vezethető vissza, melynek jelentése cukorsüveg. Egyes elméletek szerint Cannamella a szanszkrit Ganna (cukorsüveg) és Maila (piszkos, sáros) szavakból származik.
Az angolszász nyelvterületen a karamellnek két jelentése van:
• karamelizált cukor
• édesség, mely karamelizált cukorból, vízből és állati zsírokból (általában vajból) áll.
Egyes források szerint az édességként fogyasztott karamell története egészen az 1650-es évek Amerikájáig nyúlik vissza, amikor elterjedt szokás volt vízből karamellizált cukorból, valamint vajból apró édességeket készíteni. A hosszú eltarthatósága, magas energiatartalma, és egyszerű előállítása miatt a karamell nagyon népszerű volt, így az 1800-as évek elejére már körülbelül 400 karamellgyártással foglalkozó vállalat volt az USA-ban. Európában először az 1600-as évek vége felé, Franciaországban alkalmazták praliné készítésére. Ebben még nem volt állati zsír, azt csak az 1700-as évektől kezdve adagolták hozzá.