Belső visszaélés-bejelentés

A Zalaco Sütőipari Zrt. ( 8900 Zalaegerszeg, Kaszaházi út 34 , Cg.: 20-10-04013 ) a Panaszokról és közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023.évi XXV. törvény alapján 2023. július 24.-től üzemelteti a belső visszaélés-bejelentési rendszerét.

A belső visszaélés-bejelentési rendszerben jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekményre vagy mulasztásra, illetve egyéb visszaélésre vonatkozó információt lehet bejelenteni.

A belső visszaélés-bejelentési rendszerben bejelentést tehet

– a foglalkoztató által foglalkoztatott,

– az a foglalkoztatott, akinek a foglalkoztatónál fennálló foglalkoztatásra irányuló jogviszonya megszűnt, és

– a foglalkoztatóval foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni kívánó olyan személy, aki esetében e jogviszony létesítésére vonatkozó eljárás megkezdődött.

– az egyéni vállalkozó, az egyéni cég, ha a foglalkoztatóval szerződéses kapcsolatban áll,

– a foglalkoztató tekintetében tulajdonosi részesedéssel rendelkező személy, valamint a foglalkoztató ügyviteli, ügyvezető, illetve felügyelő testületéhez tartozó személy, ideértve a nem ügyvezető tagot is,

– a foglalkoztatóval szerződéses kapcsolat létesítésére vonatkozó eljárást megkezdett, szerződéses kapcsolatban álló vagy szerződéses kapcsolatban állt vállalkozó, alvállalkozó, beszállító, illetve megbízott felügyelete és irányítása alatt álló személy,

– a foglalkoztatónál tevékenységet végző gyakornok és önkéntes,

– a foglalkoztatóval a fenti jogviszonyokat vagy szerződéses kapcsolatot létesíteni kívánó olyan személy, aki esetében e jogviszony vagy szerződéses kapcsolat létesítésére vonatkozó eljárás megkezdődött, és

– az a személy, akinek a foglalkoztatási jogviszonya vagy szerződéses kapcsolata a foglalkoztatóval megszűnt.

2. A bejelentés megtétele akkor jogszerű, ha

– a bejelentő a bejelentését a Panasztörvény szerinti visszaélés-bejelentési rendszerek valamelyikén, az ott meghatározott szabályok szerint tette meg,

– a bejelentő a bejelentéssel érintett körülményekre vonatkozó, bejelentett információt a munkavégzéssel kapcsolatos tevékenységével összefüggésben – ideértve a jogviszony létesítésével kapcsolatos eljárást is – szerezte, és

– a bejelentő alapos okkal vélelmezte, hogy a bejelentéssel érintett körülményekre vonatkozó, bejelentett információ a bejelentés időpontjában valós volt

Rosszhiszemű a bejelentés a bejelentő jobb tudomása ellenére

Ha nyilvánvalóvá vált, hogy a panaszos vagy a közérdekű bejelentő rosszhiszeműen, valótlan adatot vagy információt közölt és
ezzel bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére utaló körülmény merül fel, személyes adatait az eljárás lefolytatására jogosult szerv vagy személy részére át kell adni,
alappal valószínűsíthető, hogy másnak jogellenes kárt vagy egyéb jogsérelmet okozott, személyes adatait az eljárás kezdeményezésére, illetve lefolytatására jogosult szervnek vagy személynek kérelmére át kell adni.
A bejelentés megtehető

– írásban , elektronikus levélben, postai úton levélben

– szóban, telefonon , személyesen

4. A panasz kivizsgálása:

Ha a kivizsgálás nem mellőzhető, akkor a lehető legrövidebb időn, de legfeljebb 30 napon belül. A határidő különösen indokolt esetben meghosszabbítható, de legfeljebb 3 hónap lehet.

A kivizsgálás mellőzhető, ha

– a bejelentést azonosíthatatlan bejelentő tette meg,

– a bejelentést nem az arra jogosult személy tette meg,

– a bejelentés ugyanazon bejelentő által tett ismételt, a korábbi bejelentéssel azonos tartalmú bejelentés, illetve

– a közérdek vagy a nyomós magánérdek sérelme a bejelentésben érintett természetes személy, illetve jogi személy (együtt: bejelentésben érintett személy) jogainak a bejelentés kivizsgálásából eredő korlátozásával nem állna arányban.

A nem jogszerű bejelentést is ki kell vizsgálni, de a bejelentőt a törvényi védelem nem illeti meg.

Adatvédelem

Érintett személyek:

-bejelentő

– akinek a magatartása vagy mulasztása a bejelentésre okot adott (bejelentésben érintett)

– aki a bejelentésben foglaltakról érdemi információval rendelkezhet

Az érintettnek a kivizsgáláshoz elengedhetetlenül szükséges személyes adatai kizárólag a bejelentés kivizsgálása és a bejelentés tárgyát képező magatartás orvoslása vagy megszüntetése céljából kezelhetők. Az érintett személyes adatai a bejelentés kivizsgálásában közreműködő bejelentővédelmi ügyvéd, illetve külső szervezet részére továbbíthatóak.

a bejelentő védelme

A védelem megilleti

– a jogszerű, nem névtelen bejelentőt

– a jogszerű bejelentőt – aki személyazonosságának felfedése nélkül – így különösen neve, azonosításához szükséges személyes adatai megadása nélkül – tesz bejelentést és – későbbi azonosítását követően vele szemben hátrányos intézkedést tesznek meg, illetve az információk megszerzése/nyilvánosságra hozatala okán titokvédelmi szabály megsértése miatt felelősségre vonják.

– azt, aki a jogszerű bejelentést tevő bejelentő részére segítséget nyújt a bejelentés megtétele során,

– azt, aki a jogszerű bejelentést tevő bejelentővel kapcsolatban álló olyan személy – így különösen a bejelentő munkatársa vagy családtagja –, akit hátrányos intézkedés érhet.

A védelem tartalma

Minden, a bejelentő számára hátrányos intézkedés,

– amelyre a bejelentés jogszerű megtétele miatt kerül sor és

– amelyet a bejelentés alapjául szolgáló jogviszonnyal vagy kapcsolattal összefüggésben valósítanak meg, jogellenesnek minősül akkor is, ha egyébként jogszerű lenne. Irányadó a bejelentő tulajdonában álló jogalanyra vagy a bejelentővel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban vagy más, szerződéses jogviszonyban álló jogalanyra nézve is.

Hatósági, bírósági eljárásban

– a bejelentő bizonyítja a bejelentés megtétele jogszerűségét;

-vélelmezni kell, hogy a hátrányos intézkedésre a bejbejelentés jogszerű megtétele miatt került sor, és

– a hátrányos intézkedést hozó személyt terheli annak bizonyítása, hogy a hátrányos intézkedés megtételére alapos indokkal és nem a bejelentés jogszerű megtétele miatt került sor.

Hátrányos intézkedések

– a felfüggesztés, a csoportos létszámcsökkentés, a felmondás vagy ezekkel egyenértékű intézkedések,

– a lefokozás vagy az előléptetés megtagadása,

– a munkaköri feladatok átruházása, a munkavégzés helyének megváltoztatása, a bércsökkentés, a munkaidő megváltoztatása,

– a képzés megtagadása,

– a negatív teljesítményértékelés vagy munkareferencia,

– a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyára vonatkozó törvény szerinti bármely hátrányos jogkövetkezmény – így különösen fegyelmi intézkedés, megrovás, pénzügyi szankció – alkalmazása,

– a kényszerítés, a megfélemlítés, a zaklatás vagy a kiközösítés,

– a hátrányos megkülönböztetés, hátrányos vagy tisztességtelen bánásmód

a határozott idejű foglalkoztatásra irányuló jogviszony határozatlan idejűvé átalakításának elmulasztása, ha a foglalkoztatott jogszerű elvárása az volt, hogy foglalkoztatásra irányuló jogviszonyát határozatlan idejűvé változtatják,

– egy határozott idejű munkaszerződés megújításának elmulasztása vagy annak idő előtti megszüntetése,

– a károkozás, amely magában foglalja a személy jóhírnevének megsértését vagy a pénzügyi veszteséget, beleértve az üzleti lehetőség elvesztését és a bevételkiesést is,

– az olyan intézkedés, amelynek eredményeképpen okkal következik, hogy az adott személy a jövőben foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt a foglalkoztatásra irányuló jogviszonya szerinti ágazatban nem létesíthet,

– az egészségügyi alkalmassággal összefüggő vizsgálat előírása,

– az áru- vagy szolgáltatási szerződés felmondása,

– az engedély visszavonása

7. Bejelentés mégtételének lehetősége:

A Zalaco Zrt. a belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetője a rendszer működtetése során bejelentővédelmi ügyvédet alkalmaz.

A bejelentések megtehetők Dr. Kovács Ferenc bejelentővédelmi ügyvédnél:

Posta cím: 8360 Keszthely, Szalasztó utca 6.

E-mail cím: kovacsjur@gmail.com

Telefon: 0630-9274487