Ünnepi szokások nálunk és Európában
Ünnepeink sorában kiemelkedő a húsvét, Krisztus feltámadásának ünnepe, amely sok országban egybeesik a tavaszvárással, a kikelet eljövetelével. Összegyűjtöttük egy-egy ország húsvéti szokásait. Húsvét a kereszténység főünnepe. Jézus pénteki kereszthalála után harmadnapra, vasárnap feltámadt. Húsvét egyben a tavaszvárás ünnepe is. Az első niceai zsinaton, 325-ben megszabták, hogy a keresztény húsvét időpontja a tavaszi nap-éj egyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap legyen.
A katolikus kereszténységben böjtnek nevezett időszak után szabad először húst enni, innen az elnevezés: húsvét. Az ünnepkör a pünkösddel zárul. A húsvéti bárány Jézus áldozatát, a bor Krisztus vérét jelképezi. A tojás az újjászületés, az egészben főtt tojás a családi összetartás szimbóluma. Húsvét hétfői népszokás a locsolkodás, a hímes tojás ajándékozás. A víz megtisztító erejébe vetett hit a szokás alapja. A húsvéti tojások piros színe Krisztus vérét jelképezheti. Húsvét eredetileg termékenységi ünnep lehetett, az emberek bő termést, és a háziállatok szaporulatát kívánták ekkor. Így kötődik a nyúl a tojáshoz, mivel a nyúl szapora állat, a tojás pedig magában hordozza az élet ígéretét.
Portugália és tojásokat rejtő sütemény
A portugálok körében a húsvét vallási ünnep. A római katolikus vallású polgárok vasárnaptól vasárnapig emlékeznek meg Jézus szenvedéséről. Ez idő alatt a templomokban a szobrokat fekete lepellel takarják le, amit csak nagyszombaton vesznek le a mise után. Nagypénteken körmenetet rendeznek. A portugálok jellegzetes húsvéti étele a folar, amely egy tojásokat rejtő sütemény.
Románia, ahol a fiatal lányok is locsolkodnak
A családok húsvét vasárnapján már reggel elmennek a templomba, és csak ebédre térnek haza. Majd az évszaknak megfelelő virágokkal kimennek a temetőbe, és megemlékeznek elhunyt szeretteikről. Romániában is elterjedt szokás a locsolás, de érdekesség, hogy nem csak a fiúk „frissítik fel” a lányokat, hanem a nap végén a fiatal lányok locsolják meg az idősebb nőket.
Németországban elűzik a tél emlékét is
Nagypénteken a németek letakarják a kereszteket. A templomba menet után a családok együtt töltik az ünnepet, tojást festenek, főznek, a kertben tojásokat rejtenek el, amiket a gyerekeknek kell megkeresniük. Régebben ilyenkor máglyát raktak az udvarokon, általában a megőrzött karácsonyfát is ez alakalommal tüzelték el. Ezzel a szokással űzték el a tél emlékét is, hogy vissza ne jöjjön.
Lengyelországban étek a marcipán és a fehér kolbász is
A hívek kosárban viszik a templomba az ünnepi hozzávalókat: a sót, a kenyeret, a marcipánt, a piros tojást, a tortát és a fehér kolbászkákat. A lengyeleknél a húsvéti családi ebéd ugyanolyan fontos, mint a karácsonyi vacsora.
Angliában tojást gurítanak a domboldalról
Régi hagyomány az országban, hogy az emberek kivonulnak a lakóhelyükhöz közeli dombokra, és versenyeztek: melyikük tudja úgy legurítani a tojást a dombról, hogy az ne törjön össze. Régebben a szellemek elűzése céljából a férfiak húsvét vasárnapján piros zsinórral díszített fehér rövidnadrágot öltöttek magukra, úgy énekeltek és táncoltak. A szokás még ma is él, de inkább csak szórakoztató, nem szelleműző célzata van.
Walesben régen mezítláb mentek a templomba
Nagypénteken régen minden tevékenységet felfüggesztettek a walesi polgárok, még a templomba is mezítláb mentek, hogy ne zavarják meg a földet. A folyóparton a gyerekek nádat gyűjtöttek, majd emberi alakot szőttek belőle, hogy azt ráfektessék egy fakeresztre és a legelőre vigyék békében nyugodni.
Svédországban jelkép a színes virgács
A svédek húsvéti jelképe az élénk színű húsvéti virgács, amit tollakkal és nyírfagallyakkal díszítenek. Nagycsütörtökön és húsvét előestéjén sokan beöltöznek boszorkánynak, és bekopognak a szomszédokhoz. A gyerekek ez alkalomból cukorkákkal megrakott papírtojásokat kapnak.
Finnország és a csendeshét
A finnek körében a húsvét ünneplése csendesebb jellegű, a nagyhetet is csendeshétnek szokták nevezni. Nagypéntektől kezdve az emberek még csak nem is érintkeznek, vagy beszélgetnek egymással. Sokan szigorúan betartják a böjtre vonatkozó előírásokat is, például nagypénteken csak alkonyat után esznek először. A gyerekekre vonatkozó szokás a tojásgyűjtés. Ilyenkor a gyerekek körbejárják a szomszédokat, ismerősöket, és dalokért, versekért cserébe tojásokat kapnak.
Belgiumban Tojásherceget választanak
Kruishoutem városában húsvétkor minden a tojás körül forog. Húsvét szombatján megnyitják a tojásvásárt, mert szerintük még a Napkirály ajándékozott jogot a helyi tojáskereskedőknek a vásár megtartására. Választanak maguk közül Tojásherceget, majd Tojáshercegnőt is.
Görögországban rakétát lőnek, fákat perzselnek
A húsvéttal kapcsolatos szokásokban is megmutatkozik a görögök temperamentuma, hiszen például Chios szigetén ez alkalommal a lakók rakétákat lövöldöznek, azt sem bánva, ha megsérülnek az épületek. Hydra szigetén pedig a nem termő fákat megperzselik, ezzel buzdítva őket a termékenységre.
Bulgáriában a templom falához csapnak egy tojást
A bolgárok is festenek húsvétkor tojásokat, sőt a húsvéti kenyeret is tojásokkal veszik körül, amelyeknek páratlan számúnak kell lenniük. A húsvéti tojásokat az éjféli mise után, és a következő napokban szokták feltörni. Egyet közülük a templom falához csapnak, és azt eszik meg először a böjt befejeztével. Az utolsó épen maradt tojás a hagyományok szerint szerencsés évet hoz, annak, aki elfogyasztja.