Nincs karácsony bejgli nélkül!

Rontás ellen és bőségért is válassza a Zalaco ünnepi klasszikusát!

Minden évben nehéz eldönteni: nekiálljunk-e bejgli sütni? Ha azonban kóstolta már a Zalaco bejgliket, akkor egyértelmű a válasz: nem kell a karácsonyi klasszikussal bíbelődni! Idén is extra finom lett a diós, a mákos, valamint az aszalt áfonyával töltött mákos, a zserbós és a gesztenyés bejglink is. Szaküzleteinkben 1599 forintért megvásárolható a kiváló állagú és ízű, gazdagon töltött bejgli, amely az ünnepi asztal fénye és elengedhetetlen finomsága is egyben.

Nézzük: mi is a bejgli?

A bejgli tradicionális magyar karácsonyi étel, hagyományosan dióval, mákkal, újabban gesztenyével vagy aszalt gyümölccsel töltött édesség. A népi hiedelem szerint a diót rontás ellen kell enni, a mák pedig bőséget hoz a házhoz. A bejgli tésztája a kalácsfélékhez hasonlóan egy kelttészta.

A lengyel Szalézia vidékéről származik ez a kalácsfajta, s a 14. század óta ismert Európában. Az elmaradhatatlan karácsonyi sütemény neve német eredetű és eredeti hajlított, patkó alakú formájából származik. A bejgli (németül beugen = meghajlít, mohnbeugel = mákos kifli/bejgli) osztrák közvetítéssel érkezett hazánkba és terjedt el a 19. század második felében. Magyarországon ekkortól kezdték német divat szerint ünnepelni a karácsonyt. Kezdetben családi ünnepek süteménye volt, majd a reformkortól kezdve fokozatosan felváltotta a hagyományos karácsonyi kalácsot. „Posonyi finom mákos kaláts” néven szerepel Czifray István 1830-ban megjelent Magyar nemzeti szakácskönyvében.

“Büszkesége a ház úrnőjének, akkor is, ha nem ő készítette”

„Készüljön bár omlós, avagy egyszerű kelt tésztából, legyen a tölteléke dúsabb vagy soványabb, mindig büszkesége a ház úrnőjének, akkor is, ha nem ő maga készítette, hanem a cukrásztól hozatta” – olvasható Magyar Elek: Ínyesmester szakácskönyve című, 1932-ben napvilágot látott kötetében.

Magyar Elek Pozsonyban kóstolta meg először a pozsonyi kifli ott kialakult változatát, azaz a “pejgli”-t: „Nekem például a béke éveiben karácsonynál sokkal jobban ízlett a dióspatkó április végén, amikor tudniillik rendszerint Pozsonyba utaztam a lóversenyekre és soha el nem mulasztottam, hogy jókora csomag diós süteményt ne hozzak magammal Wendlertől, a nagyhírű pejglisütőmestertől…”

Mindemellett a népi hiedelem szerint a szenteste fogyasztott mák boldogságot hoz, a lányoknak pedig gyors férjhezmenetelt biztosít. Érdemes kipróbálni!