Belső visszaélés-bejelentés
A Zalaco Sütőipari Zrt. ( 8900 Zalaegerszeg, Kaszaházi út 34 , Cg.: 20-10-04013 ) a Panaszokról és közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023.évi XXV. törvény alapján 2023. július 24.-től üzemelteti a belső visszaélés-bejelentési rendszerét.
A belső visszaélés-bejelentési rendszerben jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekményre vagy mulasztásra, illetve egyéb visszaélésre vonatkozó információt lehet bejelenteni.
- A belső visszaélés-bejelentési rendszerben bejelentést tehet
– a foglalkoztató által foglalkoztatott,
– az a foglalkoztatott, akinek a foglalkoztatónál fennálló foglalkoztatásra irányuló jogviszonya megszűnt, és
– a foglalkoztatóval foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni kívánó olyan személy, aki esetében e jogviszony létesítésére vonatkozó eljárás megkezdődött.
– az egyéni vállalkozó, az egyéni cég, ha a foglalkoztatóval szerződéses kapcsolatban áll,
– a foglalkoztató tekintetében tulajdonosi részesedéssel rendelkező személy, valamint a foglalkoztató ügyviteli, ügyvezető, illetve felügyelő testületéhez tartozó személy, ideértve a nem ügyvezető tagot is,
– a foglalkoztatóval szerződéses kapcsolat létesítésére vonatkozó eljárást megkezdett, szerződéses kapcsolatban álló vagy szerződéses kapcsolatban állt vállalkozó, alvállalkozó, beszállító, illetve megbízott felügyelete és irányítása alatt álló személy,
– a foglalkoztatónál tevékenységet végző gyakornok és önkéntes,
– a foglalkoztatóval a fenti jogviszonyokat vagy szerződéses kapcsolatot létesíteni kívánó olyan személy, aki esetében e jogviszony vagy szerződéses kapcsolat létesítésére vonatkozó eljárás megkezdődött, és
– az a személy, akinek a foglalkoztatási jogviszonya vagy szerződéses kapcsolata a foglalkoztatóval megszűnt.
2. A bejelentés megtétele akkor jogszerű, ha
– a bejelentő a bejelentését a Panasztörvény szerinti visszaélés-bejelentési rendszerek valamelyikén, az ott meghatározott szabályok szerint tette meg,
– a bejelentő a bejelentéssel érintett körülményekre vonatkozó, bejelentett információt a munkavégzéssel kapcsolatos tevékenységével összefüggésben – ideértve a jogviszony létesítésével kapcsolatos eljárást is – szerezte, és
– a bejelentő alapos okkal vélelmezte, hogy a bejelentéssel érintett körülményekre vonatkozó, bejelentett információ a bejelentés időpontjában valós volt
Rosszhiszemű a bejelentés a bejelentő jobb tudomása ellenére
- Ha nyilvánvalóvá vált, hogy a panaszos vagy a közérdekű bejelentő rosszhiszeműen, valótlan adatot vagy információt közölt és
- ezzel bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére utaló körülmény merül fel, személyes adatait az eljárás lefolytatására jogosult szerv vagy személy részére át kell adni,
- alappal valószínűsíthető, hogy másnak jogellenes kárt vagy egyéb jogsérelmet okozott, személyes adatait az eljárás kezdeményezésére, illetve lefolytatására jogosult szervnek vagy személynek kérelmére át kell adni.
- A bejelentés megtehető
– írásban , elektronikus levélben, postai úton levélben
– szóban, telefonon , személyesen
4. A panasz kivizsgálása:
Ha a kivizsgálás nem mellőzhető, akkor a lehető legrövidebb időn, de legfeljebb 30 napon belül. A határidő különösen indokolt esetben meghosszabbítható, de legfeljebb 3 hónap lehet.
A kivizsgálás mellőzhető, ha
– a bejelentést azonosíthatatlan bejelentő tette meg,
– a bejelentést nem az arra jogosult személy tette meg,
– a bejelentés ugyanazon bejelentő által tett ismételt, a korábbi bejelentéssel azonos tartalmú bejelentés, illetve
– a közérdek vagy a nyomós magánérdek sérelme a bejelentésben érintett természetes személy, illetve jogi személy (együtt: bejelentésben érintett személy) jogainak a bejelentés kivizsgálásából eredő korlátozásával nem állna arányban.
A nem jogszerű bejelentést is ki kell vizsgálni, de a bejelentőt a törvényi védelem nem illeti meg.
- Adatvédelem
Érintett személyek:
-bejelentő
– akinek a magatartása vagy mulasztása a bejelentésre okot adott (bejelentésben érintett)
– aki a bejelentésben foglaltakról érdemi információval rendelkezhet
Az érintettnek a kivizsgáláshoz elengedhetetlenül szükséges személyes adatai kizárólag a bejelentés kivizsgálása és a bejelentés tárgyát képező magatartás orvoslása vagy megszüntetése céljából kezelhetők. Az érintett személyes adatai a bejelentés kivizsgálásában közreműködő bejelentővédelmi ügyvéd, illetve külső szervezet részére továbbíthatóak.
- a bejelentő védelme
A védelem megilleti
– a jogszerű, nem névtelen bejelentőt
– a jogszerű bejelentőt – aki személyazonosságának felfedése nélkül – így különösen neve, azonosításához szükséges személyes adatai megadása nélkül – tesz bejelentést és – későbbi azonosítását követően vele szemben hátrányos intézkedést tesznek meg, illetve az információk megszerzése/nyilvánosságra hozatala okán titokvédelmi szabály megsértése miatt felelősségre vonják.
– azt, aki a jogszerű bejelentést tevő bejelentő részére segítséget nyújt a bejelentés megtétele során,
– azt, aki a jogszerű bejelentést tevő bejelentővel kapcsolatban álló olyan személy – így különösen a bejelentő munkatársa vagy családtagja –, akit hátrányos intézkedés érhet.
- A védelem tartalma
Minden, a bejelentő számára hátrányos intézkedés,
– amelyre a bejelentés jogszerű megtétele miatt kerül sor és
– amelyet a bejelentés alapjául szolgáló jogviszonnyal vagy kapcsolattal összefüggésben valósítanak meg, jogellenesnek minősül akkor is, ha egyébként jogszerű lenne. Irányadó a bejelentő tulajdonában álló jogalanyra vagy a bejelentővel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban vagy más, szerződéses jogviszonyban álló jogalanyra nézve is.
Hatósági, bírósági eljárásban
– a bejelentő bizonyítja a bejelentés megtétele jogszerűségét;
-vélelmezni kell, hogy a hátrányos intézkedésre a bejbejelentés jogszerű megtétele miatt került sor, és
– a hátrányos intézkedést hozó személyt terheli annak bizonyítása, hogy a hátrányos intézkedés megtételére alapos indokkal és nem a bejelentés jogszerű megtétele miatt került sor.
- Hátrányos intézkedések
– a felfüggesztés, a csoportos létszámcsökkentés, a felmondás vagy ezekkel egyenértékű intézkedések,
– a lefokozás vagy az előléptetés megtagadása,
– a munkaköri feladatok átruházása, a munkavégzés helyének megváltoztatása, a bércsökkentés, a munkaidő megváltoztatása,
– a képzés megtagadása,
– a negatív teljesítményértékelés vagy munkareferencia,
– a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyára vonatkozó törvény szerinti bármely hátrányos jogkövetkezmény – így különösen fegyelmi intézkedés, megrovás, pénzügyi szankció – alkalmazása,
– a kényszerítés, a megfélemlítés, a zaklatás vagy a kiközösítés,
– a hátrányos megkülönböztetés, hátrányos vagy tisztességtelen bánásmód
a határozott idejű foglalkoztatásra irányuló jogviszony határozatlan idejűvé átalakításának elmulasztása, ha a foglalkoztatott jogszerű elvárása az volt, hogy foglalkoztatásra irányuló jogviszonyát határozatlan idejűvé változtatják,
– egy határozott idejű munkaszerződés megújításának elmulasztása vagy annak idő előtti megszüntetése,
– a károkozás, amely magában foglalja a személy jóhírnevének megsértését vagy a pénzügyi veszteséget, beleértve az üzleti lehetőség elvesztését és a bevételkiesést is,
– az olyan intézkedés, amelynek eredményeképpen okkal következik, hogy az adott személy a jövőben foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt a foglalkoztatásra irányuló jogviszonya szerinti ágazatban nem létesíthet,
– az egészségügyi alkalmassággal összefüggő vizsgálat előírása,
– az áru- vagy szolgáltatási szerződés felmondása,
– az engedély visszavonása
7. Bejelentés mégtételének lehetősége:
A Zalaco Zrt. a belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetője a rendszer működtetése során bejelentővédelmi ügyvédet alkalmaz.
A bejelentések megtehetők Dr. Kovács Ferenc bejelentővédelmi ügyvédnél:
Posta cím: 8360 Keszthely, Szalasztó utca 6.
E-mail cím: kovacsjur@gmail.com
Telefon: 0630-9274487